Sons of Kafka: Kafkaesque Intertexts in the Works of Péter Esterházy, Mihály Kornis and Szilárd Borbély
ABSTRACT (en)
The study focuses on three authors of contemporary Hungarian literature who enter into a dialogue with Kafka’s texts through intertextual references and elevate these intertexts to the level of textforming elements in their own works. It examines Kafkaesque intertexts in Péter Esterházy’s Indirect (Függő) and The Book of Hrabal (Hrabal könyve), Mihály Kornis’s drama Punishments (Büntetések), Szilárd Borbély’s poetry collection Berlin — Hamlet and his posthumously published fragmentary novel Kafka’s Son (Kafka fia). Based on the analyses carried out, it can be concluded that Kafka’s significance for contemporary Hungarian literature is not limited to the simplistic category of literary influence, but involves multifaceted and complex interactions that, in the case of all three authors under study, are related to the desire to transcend the prevailing literary discourse.
KEYWORDS (en)
Intertextuality – Franz Kafka – Péter Esterházy – Mihály Kornis – Szilárd Borbély – Hungarian literature
KLÍČOVÁ SLOVA (cs)
Intertextualita – Franz Kafka – Péter Esterházy – Mihály Kornis – Szilárd Borbély – maďarská literatura
DOI
https://doi.org/10.14712/23366729.2024.1.1
SOURCES
Az igazi nevem nem ismerem“ (Borbély Szilárddal Lucie Szymanowská és Kiss Szemán Róbert beszélget). Pannonhalmi Szemle, 13, 2005, č. 1, s. 101–109.
Benjamin, Walter. Kommentár és prófécia. Ford. Barlay László és tsai. Budapest: Gondolat, 1969.
Borbély, Szilárd. Árnyképrajzoló. Pozsony: Kalligram, 2008.
Borbély, Szilárd. Berlin — Hamlet. Pécs: Jelenkor, 2003.
Borbély, Szilárd. Kafka fia. Pécs: Jelenkor, 2021.
Esterházy, Péter. Fancsikó és Pinta: Írások egy darab madzagra fűzve. Budapest: Magvető, 1976.
Esterházy, Péter. Függő — bevezetés a szépirodalomba. Budapest: Ikon, 1981.
Esterházy, Péter. Hrabal könyve. Budapest: Magvető, 1990.
Esterházy, Péter. Termelési-regény: Kisssregény. Budapest: Magvető, 1979.
Esterházy, Péter. Hrabalova kniha. Přel. Milan Navrátil. Praha: Havran, 2002.
Füst, Milán. Teljes Napló. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. Ebook.
Kafka, Franz. A kastély. Ford. Rónay György. Budapest: Európa, 1964.
Kafka, Franz. Briefe an Milena. Frankfurt am Main: Fischer, 1972.
Kafka, Franz. Elbeszélések. Ford. Antal László és tsai. Budapest: Európa, 1973.
Kafka, Franz. Naplók, levelek. Szerk. Győrffy Miklós. Ford. Antal László. Budapest: Európa, 1981.
Kornis, Mihály. „Büntetések“. Színház Drámamelléklet, 14, 1981, č. 10, s. 1–18.
Kosztolányi, Dezső. Esti Kornél. Budapest: Osiris, 2007.
Németh, Andor. Zsidó írók. 18 elbeszélés. Budapest: Tabor, 1935.
Németh, André. Kafka ou le mystère juif. Trad. Viktor Hintz. Paris: Jean Vigneau, 1947.
Németh, Andor. A szélén behajtva. Budapest: Magvető, 1973.
LITERATURE
Balassa, Péter. „Kornis Mihály: Ki vagy te. Kortárs, 31, 1987, č. 5, s. 158–162.
Benjamin, Walter. Angelus Novus: Értekezések, kísérletek, bírálatok. Szerk. Radnóti Sándor. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Magyar Helikon, 1980.
Genette, Gerard. Palimpseste: Die Literatur auf zweiter Stufe. Übers. Wolfram Bayer — Dieter Hornig. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1993.
Egri, Péter. „Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége“. In Modern filológiai füzetek. 9. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970, s. 12–29.
Esterházy-kalauz: Marianna D. Birnbaum beszélget Esterházy Péterrel. Budapest: Magvető, 1991.
Fejtő, Ferenc. „Németh Andor (1891–1953)“. Látóhatár, 5, 1954, č. 3, s. 163.
Forgách, András. „Szilárd és Franz: Utószó“. In Borbély, Szilárd. Kafka fia. Pécs: Jelenkor, 2021, s. 187–220.
Fried, István. „Márai Sándor és Franz Kafka“. Tiszatáj, 60, 2006, č. 7, s. 73–81.
Győrffy, Miklós. „Kafka és Magyarország“. Alföld, 59, 2008, č. 8, s. 76–85.
Jungen, Oliver. „Brüder im Schmerze: Szilárd Borbély: Kafkas Sohn“. Frankfurter Allgemeine Zeitung. 21. 10. 2017. [online]. [cit. 15. 1. 2024]. Dostupné z https://fazarchiv.faz.net/faz-portal/document?uid=FAZ__FD1201710215144535.
Kovács, Dezső. „A tragédia kezdete és vége“. Színház, 19, 1986, č. 7, s. 3–6.
Kulcsár Szabó, Ernő. Esterházy Péter. Pozsony: Kalligram, 1996.
Kulcsár-Szabó, Zoltán. „Kafka fia: Borbély Szilárd a világirodalomban“. Irodalomtörténet, 100, 2019, č. 3, s. 275–295.
Lengyel, András. „Kafka vonzásában: Németh Andor érdeklődésének egyik irányáról“. Tiszatáj, 61, 2007, č. 4, s. 61–70.
Márjánovics, Diána. „Kafka-fragmentumok“. litera.hu. 2022. [online]. [cit. 15. 1. 2024]. Dostupné z https://litera.hu/magazin/kritika/kafka-fragmentumok.html.
Németh, Andor. „Új irányok a világirodalomban“. Nyugat, 25, 1932, č. 23, s. 524–526.
Németh, Zoltán. A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony: Kalligram, 2012.
Neubauer, John. „Idézve és beidézve: Kafka és az apakép Danilo Kišnél, Esterházy Péternél“. 2000, 17, 2005, č. 12, s. 70–76.
Pick, Otto. „Die Betrachtung“. Pester Lloyd, 60, 1913, č. 35, s. 25.
Rába, György. „József Attila és Franz Kafka“. Nagyvilág, 25, 1980, č. 11, s. 1706–1717.
Rácz, Péter. „Egy otthon itt, egy itthon ott — Borbély Szilárd: Berlin — Hamlet“. Jelenkor, 47, 2004, č. 3, s. 324–327.
Radnóti, Zsuzsa. „A jelképek színháza“. Színház Drámamelléklet, 14, 1981, č. 10, s. 19–20.
Radnóti, Zsuzsa. Cselekvés-nosztalgia. Budapest: Magvető, 1985.
Selyem, Zsuzsa. „Az és angyala (3., befejező rész)“. Látó, 8, 1997, č. 8–9, s. 166–181.
Schein, Gábor. „Rettenetes súly“. Élet és Irodalom. 13. 8. 2021. [online]. [cit. 15. 1. 2024]. Dostupné z https://www.es.hu/cikk/2021-08-13/schein-gabor/rettenetes-suly.html
Soukup, Jiří — Szarková, Silvia — Mittnerová, Lucie. „Kafkovy překlady za života (1909–1922)“. Česká literatura, 63, 2015, č. 5, s. 672–706.
Szarka, Szilvia. „Homályba veszett fordítások: Franz Kafka magyar nyelvű recepciójának 1921 és 1957 közötti időszakáról“. In „A rejtelem volt az írósága…“: A ködlovagjelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig. Szerk. Ludmán Katalin és Radnai Dániel Szabolcs. Miskolc-Egyetemváros: Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2022, s. 115–128.
Száz, Pál. „Kafka fia fragmentumok: Bevezető Borbély Szilárd hagyatékban maradt töredékei elé“. Kalligram, 32, 2023, č. 10, s. 9–22.
Szénási, Zoltán. „Két angyal háttal az atyának — Borbély Szilárd Kafka fia című regényéről“. Új Forrás, 53, 2021, č. 9, s. 41–45.
Valastyán, Tamás. „Az átírás gesztusai: Kafkaparafrázisok Borbély Szilárd műveiben“. Alföld, 69, 2018, č. 11, s. 92–107.
Vörös, István — Kemény, István. A Kafka-paradigma. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 1993.
Wernitzer, Julianna. Dynamische Orte der Intertextualität in der ungarischen Gegenwartsprosa. Frankfurt: Peter Lang, 2003.
Wernitzer Julianna. Idézetvilág avagy Esterházy Péter, a Don Quijote szerzője. Pécs: Jelenkor, 1994.
